2.rész The Real Me

Oda mentem az ajtóhoz és kinyitottam. Ahogy gondoltam, Liz volt.

 -Szia - köszöntem kedvesen a lánynak, de már megszoktam, hogy soha nem köszön vissza, csak mindig félénken elmosolyodik.

A beszélgetésünk nem volt több 30percnél. Amikor elment tőlem a csaj, én is elindultam haza, hogy pihenhessek végre egy kicsit.

Hazafelé bicegtem. Nem tudom mi ütött belém, szerintem csak az ösztön vezényelt, mint mikor a zsaruk elől menekülök, mert rajta kapnak, ahogy füvet árulok. Mikor haza értem, kivettem a hűtőből egy sört és leültem a tv elé. Hamar elaludtam.

Másnap nem volt semmi dolgom, ezért gyors lezuhanyoztam és felkaptam egy szűk csőnadrágot és egy pólót. Meggyújtottam egy cigit, és indulásra kész voltam. Nem volt úti célom, csak a lábam vitt a maga útján. Egy ismerős épületnél megálltam, egy rendelőnél.

Mikor haza értem, azonnal bevágódtam az ágyba és pár perc alatt el is aludtam. Reggel késésben voltam, már 6:15 mutatott az ébresztő.

 -Bassza meg, nem csörgött - ugrottam fel az ágyból.

Gyors magamra kaptam egy világoskék inget, egy farmer csőnadrágot, amelyből egy kicsit kilógott az alsó nadrágom, a megfelelő divat kedvéért. Kirohantam a konyhámba, bekaptam gyors egy pirítóst és lerohantam a kocsihoz. Pár perc alatt oda is értem a rendelőhöz. De amúgy is az első páciensem 10-re jön. Csak nekem dolgom van, ami legfőképp papírmunka. Lehuppantam a fotelembe és elkezdtem a dolgaim intézését.

Berontottam az ajtón.

MinSeok mérges arca tekintett vissza rám, a szoba végéből.   Elmosolyodtam.

-Megdobnál egy kis pénzel mókuskám? Tegnap óta nem ettem semmit - simogattam meg a pocim és vágtam olyan cuki arcot, amilyet csak tudtam.

Megint ez a srác, komolyan mondom, valami nem stimmel nála oda fent. Egy idegentől pénzt kérni? Jó, jó, sok lóvém van, de nem fogom osztogatni.

-Miért tenném? - néztem a lapokat a kezemben, hogy lássa nem hatott meg a Mókuska megnevezés, és a cuki arca sem.

 -Mert tudom, hogy a tegnapi incidensünk nagyon bejött neked és lehet, hogy éhesen már nem tudom kielégíteni vágyaidat - fenyegettem.

 Ezekre a kijelentésekre felkaptam a fejem.

 -Honnan veszed, hogy tetszett? Ne legyél mindenben olyan biztos, mert hamar leesel a lóról panda - kaptam vissza a fejem a kezembe tartott tárgyakra, hogy még véletlenül se olvassa ki a szememből, hogy tényleg élveztem a tegnapit.

-Már becézgetsz is doki? Mivel érdemeltem ki? - dobtam el a cigit, aztán becsaptam az ajtót.

Közelebb mentem hozzá, majd ráültem az asztalára. Kitéptem kezéből az iratait és az asztalra álltam négykézláb, vele szembe. Egy gyenge puszit leheltem szájára és elmosolyodtam.

 Mi az, hogy kiveszi a kezemből a dolgaim? Teljesen el van szállva magától. De az a szájra puszi akkor is lehengerelt. Még arra a kis pillanatra is becsuktam a szememet. Ahogy a szemembe nézett, egy kicsit visszatartottam a lélegzetem, és csak az övét hallgattam, ahogy egyenletesen veszi a levegőt. Tekintetem néha szájára siklott, amin egy aranyos mosoly pihent.

 -Szóval adsz pénzt?

Elgondolkodtam. Ha adok neki pénz, jutalomban kapok még csókot, vagy örökre magamra hagy? Mind a két eset tetszett volna. Ezért megtettem. Elkezdtem kutatni a zsebembe és adtam neki valamennyi pénz, ami szerintem pont elég lesz neki kajára.

Tátva maradt a szám, amikor tényleg elkezdett kotorászni zsebébe. Átadta a pénzt és én már futottam is ki az ületből. A környéken találtam is egy jó pékséget. Vettem pár süteményt és elmentem a ,,nemzeti dohány boltba" egy doboz cigit venni, mert már fogyóban voltam. Elindultam visszafelé, közben tömtem magamba a sok finomságot. Olyan jól esett. Mint mindig, most is csak bevágódtam az ajtón és helyet foglaltam a kényelmes bőr kanapén.

Ahogy gondoltam, megint kirohant az ajtón. De egy 15perc múlva vissza is tér. Leült a kanapémra, és evett, ahogy láttam. Úgy tettem, mintha ott se lett volna. Mikor minden papírral végeztem, csak néztem ki az ablakon.

 -Miért vagy itt? Mit akarsz tőlem? - rá se hederítettem kérdésem közben, érdekesebbnek találtam a fákat, ahogy hajladoztak a szélben.

-Valójában egy fogadásnak indult ez az egész a lökött haverommal. Az volt a feladat, hogy minél hamarabb kiborítsunk egy dokit. De én most nem arra törekedek, hogy az őrületbe kergesselek, hanem le akarlak fektetni - néztem hátra vigyorogva rá.

Mi a szar? Fogadás? Lefektetni? Engem?

 -TE NORMÀLIS VAGY?! - ugrottam fel ülő helyemről és oda trappoltam elé -KOMOLYAN NEKED NINCSENEK OTTHON. TE HOZZÀM NE ÈRJÈL!! - mutogattam neki.

Nem hiszem el, hogy valaki, hogy lehet ilyen agyatlan faszfej.

 -Nyugi már - fogtam meg a kezét.

 Láttam rajta, hogy jobban lesújtotta, mint kellett volna. De vajon miért?

 -Kérsz a kakaós csigámból? - nyújtottam oda neki.

-Hàt ilyen nincs, komolyan mondom - huppantam le mellé. Idáig minden emberen tudtam segíteni, aki ide bejött. Erre ő?

 -Nem köszi - utasítottam el felajánlását.

 Fejemet hátra döntöttem a kanapénak a háttámlájára.

-Nehéz eset vagy, ugye tudod?

 -Sok rendőr is mondta már - vigyorogtam rá, hogy lássam, ahogy megijed.

-Mi? - néztem rá tág pupillákkal.

Rendőr? Uram isten. Felugrottam, de a nagy lendülettől az alapból is egy kicsit lehúzott gatyám, még jobban lecsúszott.

-Hmm, hát ennyire nem bírsz magaddal? - nevettem el magam - Egyébként meg nem mindenkinek van olyan jó állása, mint neked.

Gyorsan magamra rángattam a nadrágomat, és megpróbáltam nyugodtan visszaülni a seggemre.

-Gondolom, te ilyen rossz fiú vagy.

-Talált - húztam közelebb magamhoz.

 Ijedten pilláztam fel rá. De ahogy magához ölelt féloldalasan, bizsergés járt át. Ezért se toltam el magamtól.

 -Ha kellene drog, csak hívj engem - fogtam meg puha állát és fordítottam felém.

Gyorsabban vettem a levegőt. Drog csempész? Ez nagyon nem jó. Nagyon, de nagyon nem jó. De ahogy hozzám ér, az olyan jól esik. Kicsit oldalra döntöttem a fejem és enyhén mosolyogva figyeltem édes panda szemeit. Mintha nem is hallottam volna, mivel foglalkozik igazából.

Azt hittem ezzel teljesen ki fogom borítani, de olyan volt, mintha meg sem halotta volna. Mi ütött ebbe a fiúba? Nagyon aranyos volt, mikor oldalra biccentette fejét és rám mosolygott. Legszívesebben ráugrottam volna, és agyon csókoltam volna, de fékeztem magamat.

 -Te stírölsz?

Elnevettem magam kérdésén.

-Nem - fordítottam el fejem, egy enyhe pír is volt rajta szerintem, mert egy kicsit melegnek éreztem az arcom.

Nem bírtam. Eddig tartott. Előröl az ölébe ültem és elkezdtem a nyakát szívogatni. Olyan finom illata volt. Biztos drága parfümöt használ.