4.rész New Work

( Sziasztok ^^ Bocsánat, hogy nem hoztam tegnap, de úgy volt, hogy csak hétvégén lesz időm felrakni ezt a részt. De meghoztam előbb. Azért még is bocsánatot kérek a késéssel :))
Jó olvasást.
Ide és a facebookra is megköszönöm a véleményeket)

Korhatár:+18
Figyelmeztetés: Ronda beszéd 

/Sehun pov./

Közelebb mentem hozzá és odaadtam neki a kulcsot.

-Miért jöttél utánam? – kérdezte hidegen, ami nem tetszett.

Amint kinyitotta az ajtót, belöktem rajta, így ő a földre esett. Hallottam, ahogy feje nagyot koppant, de az nem érdekelt.
-Miért nem utálsz? – fogtam le kezeit, hogy ne tudjon lelökni magáról.

Nem válaszolt, ami nagyon nem jött be.

Fejét a földhöz vágva, ordítottam rá.

-MIÉRT NEM GYŰLÖLSZ?

-MERT SZERETLEK, TE BAROM! – ordított vissza, olyan nagy hangerővel, mint én.

Meglepődtem, hogy van ennyi mersze.

-Azt akarod, hogy újra megerőszakoljalak? – suttogtam a fülébe.

Eléggé be voltam gerjedve, igazán rám fért volna egy kiadós szex.

Ajkaira tapadva, kezdtem el falni párnácskáit.

Mikor meguntam szája melegét, nyakára vándoroltam át. Lábával az ajtót csapkodta, gondolom evvel akart segítséget kérni.

Combját kezdtem el simogatni, hogy elgyengüljön a jó érzéstől. Nem hagyhattam, hogy bárki is megzavarjon minket.

Erősen szívogattam a nyakát.

-Sehun…ahh ennek meg fog maradni a nyoma – nyögdécselt alattam.

-Leszarom – bevittem a szobába és az ágyra vágtam, majd erőszakosan elkezdtem lerángani róla, szűk gatyáját.

Mikor róla leszedtem, magamról is lehúztam, tudtam, hogy ő nem így akarna velem lefeküdni, de kurvára nem érdekel, hogy ő mit akar.

Most csak én vagyok a fontos, hogy megint jól megbasszam, aztán már megint el is megyek.

Nem fogok leragadni nála, ez is már nagy szó, hogy másodszorra dugom meg. Mindenkit, csak egyszer szoktam.

Lehúztam Luhan rózsaszín, buzis pólóját, majd újra nyakát szívogattam.

-K…kérlek …Se…hun hagyjál – nyögte alattam a kis ribanc.

-Kussolj – fogtam be egyik kezemmel száját.

Végig nyaltam felső testén és a nyelvem játszadozni kezdett alhasán, amitől nagy nyögést csaltam ki belőle.

Tetszett a hangja, de most inkább már benne akartam lenni.

Lehúztam magamról és róla is az alsó gatyát, majd azonnal belé hatoltam.

-Mmm – nyögött fel fájdalmasan, még mindig a kezem alatt.

Én csak gonoszan mosolyogva kezdtem el mozogni, egyre gyorsabban és gyorsabban.

Végül, mikor már láttam, hogy nem ordít fel a fájdalomtól és már nem is sír, elvettem a kezem szájáról és hagytam hadd nyögdécseljen, kedve szerint.

Lehet, felfogadom házi kurvának. Majd ezen még gondolkozom.

Bele kapaszkodott a vállam és körmeit, bele is mélyítette bőrömbe, mivel szerettem a szadó mazót, egyre gyorsabb tempót diktáltam.

-Ahhh – ordított fel, mikor eltaláltam benne, egy gyenge pontot.

Szó szerint megremegett alattam, éreztem is, hogy összehúzza magát, aminek köszönhetően, elmentem benne.

Megvártam, még ő is a csúcsra ér, majd izzadt testemmel, rádőltem.

-Ko…komolyan…te..te nem vagy n..normális – nyögte alattam.

-Nem tudnád egyszer, csak egyszer befogni? – kérdeztem, egész nyugodt hangnemben.

Utána el is hallgatott.

-De el szeretnék menni, fürdeni – szólalt meg újra.

Leszálltam róla és csak úgy pucéran elfeküdtem az ágyon.

Láttam, ahogy Luhan kimegy a szobából. Elég érdekesen járt, mintha valaki jól seggbe kurta volna.

Hopp az én voltam – nevettem magamba fel.

Viszont a feneke nagyon bejön.

Hallottam, ahogy megengedi a csapot a fürdőbe.

Akkor tényleg oda ment. Mert ha kiszökött volna, azt nem ússza meg élve.

Bár úgyse merne mondani senkinek semmit, ha az anyjának se mondta el.

Lehet, szégyelli ezt az egészet. Meg is értem.

A kis hülye.

Kit hívnának el ilyen hamar randizni, ez egyértelmű volt, hogy csak jól megakartam dugni, aztán otthagyni. Nem is értem erre, hogy nem jött rá.

Pedig okosnak tűnt.

Annyira elgondolkoztam, hogy észre se vettem, hogy Luhan már bent fekszik mellettem, az ágyban.

Háttal volt nekem.

Ezek szerint utál.

Akkor elértem, amit akartam.

Én is elmentem zuhanyozni, majd felöltöztem és haza mentem.

Még nem volt olyan késő, este 11 óra lehetett.

Anyám már biztos otthon volt. Valamit ki kellett találnom, hogy hol voltam.

Mikor haza értem, nem égett a villany bent.

Ahhj szerencse. Most vagy alszik, vagy pedig még mindig Luhan anyjánál van.

A második valószínűbb volt, mert az ajtó, nem volt nyitva, így a kulcsommal kellett bejutnom.

Felmentem, mivel nagyon kimerültem.

Most sajnálni kell.

Szóval lefeküdtem aludni.

Olyan délben keltem fel.

Elterveztem, hogy ma is bemegyek Luhanhoz, a fagyizóba.

Miután felöltöztem, el is indultam oda. Bent dolgozott, de most mivel nem volt olyan késő, többen is voltak bent.

Nem ülhettem csakúgy az asztalnál, beálltam direkt abba a sorba, ahol Luhan szolgált ki.

-Szia – mosolyogtam rá, mikor sorra kerültem.

-Szia – köszönt vissza mosolyogva ő is, amin meglepődtem.

-Milyen fagyit kérsz? –kérdezte kedvesen, mintha nem is ismerne.

-A legfinomabból kérek, Lulu – mosolyogtam rá.

-Rendben – kimerte a fagyit, majd a kezembe adta a tölcsért.
Kifizettem, majd leültem az asztalhoz.

Eszembe jutott, egy nagyon jó terv.

Megláttam a „főnők” feliratú ajtót, ezért felkeltem a székről és bekopogtam oda.

Egy hölgy nyitott ajtót.

-Jó napot hölgyem – hajoltam meg – Látom, hogy elég kevés a munkaerő. Nincs kiadó munka? Mert szívesen elvállalnám.

3.rész You Again?

(Sziasztok ^^ Meghoztam a 3.részt, Luhan povval. Ebben van benne, ahogy Xiumin és Luhan összeismerkedtek. Egy pici LuMin is van benne a fanoknak ;) Jó olvasást.
Ide és a facebookra is megköszönöm a véleményeket :) ) 

/Luhan pov./

Otthon feküdtem az ágyba, még mindig ,mikor anya már elment. Alig tudtam megmozdulni, nagyon fájt mindenem.

Nem éreztem jól magam, pedig holnap kellett mennem dolgozni.

Hallottam, ahogy kicsapódik az ajtó és anyám rontott be a szobámba.

-MI AZ, HOGY ÁRULOD A TESTED ÉS HAZUDTÁL NEKEM?! AZT HITTEM MINDENT ELMONDASZ – kiabálta anyám a képembe.

Semmit nem értettem. Miről beszél?

-Mi? – néztem nagy szemekkel. – Hogy érted?

-Még ma költözz innen el! – mondta tettett nyugodtsággal, és kiment.

Mi? Most kirúgott a saját anyám a házból?

Hát ez mesés.

Nagy nehezen felkeltem és bepakoltam a bőröndömbe a cuccaim.

2 óra múlva már otthon sem voltam.

Csak jártam az utcákat, hogy találjak egy házat.

Nem sokkal rá, ráakadtam egy szép, nagy családi házra.

Pont kint volt a ház tulajdonosa a kertben.

Mivel a félre rakott pénzemet nagyon régóta gyűjtöttem, meg tudtam venni a házat és be is költöztem.

Büszke voltam magamra, hogy egyedül megoldottam.

Estefelé valaki kopogott az ajtón.

Oda mentem az ajtóhoz.

-Ki az? – kiabáltam ki.

-Szia. Minseok vagyok a szomszédod. Gondoltam jó lenne, ha köszönnék neked, hogy új vagy itt –lassan kinyitottam neki az ajtót, és egy aranyos, elég alacsony fiú állt az ajtóban.

-Sz-szia. Gyere – mondtam félénken.

Beljebb lépett, levette a cipőjét és bementem vele a nappaliba. Leültem a kanapéra, de én egy kicsit távolabb ültem le tőle.

Most már senkibe se bíztam meg.

-És miért költöztél ide? – kérdezte kedvesen.

-Nem szeretném elmondani – most olyan voltam, mint egy kislány.

-Nekem nyugodtan elmondhatod, pszichológus vagyok – mosolygott kedvesen rám.

Nem mondtam neki semmit.

Csak annyit hallottam, hogy dörgött egy nagyot. Nagyon féltem a viharoktól. Ijedten rezzentem össze, amit szerintem Minseok észre vett és lágyan megsimogatta a kezem.

-Kérlek… ne – húzódtam el.

Újra dörgött egy nagyot, de most el is ment az áram.

Megijedtem mert féltem, hogy Minseokkal is úgy járok, ahogy Sehunnal is.

Felugrottam és elkezdtem keresgélni, hogy hol van zseblámpa, de egyszercsak Minseok elkezdett a telefonjával világítani.

Félénken, de visszaültem mellé.

-Kérlek..átölelnél? – kérdeztem halkan.

-Persze – mosolyodott el és oda húzott magához.

Mintha tudta volna, hogy gyengéd legyen velem, lágyan elkezdte simogatni a kezem. Teljesen megnyugodtam és már nem féltem a vihartól.

-Na most már elmeséled? – kérdezte halkan, ami még jól is esett, hogy nem olyan hirtelen jött.

-Igen- vettem mély levegőt. – Tudod… Tegnap elhívott egy fiú randizni. Sehunnak hívják és azt hittem tényleg az lesz belőle. De e helyett a barátai megvertek és ő meg megerőszakolt. Ma meg anyának azt mondta, gondolom én, mert berontott hozzám anyám, hogy egy kurva vagyok, elméletileg. És kidobott – sírtam el magam.

Éreztem, hogy nyugtatóul simogatja a kezem.

-Semmi baj - mosolygott rám.

Fejem ölébe fektettem és én is visszamosolyogtam rá.

Jó lenne, hogyha Sehun is ilyen barátságos lenne, mint Minseok.

Pár perc múlva vissza jött az áram.

-Na, akkor én most megyek – mosolygott és felkelt a kanapéról.

Kikísértem.

-Nyugodtan járhatsz hozzám, ha szeretnél – ölelt meg még utoljára mielőtt kiment volna.

-Rendben. Köszönöm – öleltem vissza.

Elköszönt és elment.

Bementem a szobámba és miután kipakoltam a bőröndjeim, elmentem fürdeni, majd aludni.

Reggel, mikor felkeltem, egy picit jobban éreztem magam. Lehet nekem is ez lesz a legjobb, hogy végre ennyi idősen, egyedül élek.

Felöltöztem, egy fekete csőgatyát húztam fel és a munka pólóm, ami egy rózsaszín fölső volt. Egy fagyizóban dolgoztam.

 Imádok ott melózni, olyan jó, hogy oda csak mosolygós emberek járnak be, meg persze gyerekek. Ott legalább nem gondolok az én problémáimra.

Elindultam otthonról és egy 20 perc alatt, oda is értem.

Egész nap mosolyogva fogadtam a vevőket. Mindig sokáig dolgoztam, mert kevés volt a munkaerő és ezért én egy kicsivel több pénzért, több munkát vállaltam.

Olyan este 7 felé, már nem volt senki a fagyizóban és a munkatársaim, meg a főnököm is elment, ezért elkezdtem takarítani az asztalokat.

-Szia Lulu – hallottam meg egy ismerős hangot mögülem, amitől megfagyott bennem a vér.

Csak egy ember hív így, és bármennyire is szerettem mostmár rettegtem tőle, de még is vágytam az érintésére.

Lassan megfordultam, de akkor már hátam a falnak csapódott és a kezem, fejem fölé szorította. Nem akartam a szemeibe nézni, ezért elkezdtem a földet bámulni.

-Nem kell félned – suttogta és éreztem, ahogy lehelete arcomnak csapódik.

Féltem tőle, de élveztem is, amit csinál.

-Hagyj… békén – mondtam halkan.

-Hogy mondod? –emelte meg fejem államnál, amibe bele bizseregtem.

-HAGYJ MÁR BÉKÉN! – könnyezett be a szemem, mert én magam se tudtam, mit érzek a hülye idióta iránt. Gyűlöletet, vagy imádatot.

Nem tudtam.

Hirtelen azokat az ismerős finom ajkaikat éreztem meg enyéimen. Ilyenkor teljesen más volt, mint amikor megerőszakolt. Olyan gyengéd.

Lassan elkezdte mozgatni ajkait, amit én is utánoztam. Egy sima csók volt, de nekem ez is nagyon tetszett.

Hirtelen eltávolodott és elmosolyodott, olyan gonoszan, amitől féltem.

-Kérlek… ne bánts – suttogtam.

Újra mosolygott.

-Most nem foglak megdugni, nyugi… most nem – húzódott el és el is ment.

Felsóhajtottam, hogy megúsztam ezt szerencsére.

Miután magamhoz tértem, folytattam a pakolást és mikor végeztem vele bezártam a fagyizót és hazafelé indultam.

Gondolkodtam.

Fájt, amit tett velem Sehun, hiszen én szerettem, vagy is azt hiszem. Észre se vettem, de eleredtek a könnyeim és hazáig sírtam.

Elkezdtem kotorni a zsebembe a kulcsért, de nem találtam.

-Hol az a szar? – szipogtam

-Ezt keresed? – hallottam meg újra a hangját.

2.rész Sehun You're Too Good

(Sziasztok ^^ Meghoztam a 2.részt. Ebben Sehun pov van. Hát lehet, hogy ezek után még jobban utálni fogjátok szegénykét, de most nézzétek el neki, majd egyszercsak jó lesz, csak Luhannak kell majd később fölé lerekednie.
Jó olvasást ^^ Ide és a facebookra is megköszönöm a hozzászólásokat.)

/Sehun pov./

Miután lerendeztem a „randim” Luhannal, hazafelé indultam. Útközben felhívtam Keyt, hogy megköszönjem, hogy segítettek.

Rájuk mindig számíthatok. Bármiről legyen szó. Nem akartam Luhantól soha semmit.

Csak jól megbaszni. Amit meg is tettem.

Szóval ez már ki van pipálva, de mondjuk, lehet, hogy még, majd megismétlem vele. Majd meglátom.

Mikor hazaértem, lassan besurrantam, hogy anya nehogy felkeljen.  Hadd éljen abban a tudatba, hogy „Jó fiú” vagyok.

Befeküdtem az ágyba és azonnal el is aludtam. Boldog voltam, hogy végre, újra kitudtak elégíteni. Elég régen volt, mikor jól megbasztam valakit.

Másnap arra keltem, hogy valaki kopog lent.

Felpattantattam az ágyból és lefutottam. Kinyitottam az ajtót, és Luhan anyja állt az ajtóban. Megfogalmazódott bennem egy terv, amit muszáj volt, végre hajtanom, különben még a végén én kerülnék bajba.

-Jó napot – hajoltam meg mosolyogva, és beljebb engedtem.

-Ne magázz, még nem vagyok olyan öreg – kuncogott aranyosan.

Sokkal szimpibb volt, mint a fia, mármint őt nem fektettem volna meg, de Luhant muszáj volt, mert kellett nekem ott és akkor.

-Oké – mosolyogtam.
Beljebb tessékeltem a kedves nőt és bementem vele a konyhába.

-Anya még nincs itthon – mosolyogtam a nőre. – De ha haza ér, mondom neki, hogy itt voltál.

-Ohh..Köszönöm – mosolyodott el.

-Tudja, tegnap voltam bulizni és mikor jöttem haza, megláttam Luhant az út szélén. Nem akarok árulkodó lenni, de szerintem árulja a testét – hazudtam szemrebbenéstelén arccal.

Nekem mindig is jól ment a hazudás. Tönkre akartam tenni Luhant, nem akartam, hogy boldog legyen.

-Hogy mi? – kerekedtek ki a szemei. –Az én Luhanom?

-Igen, de kérlek, ne mond el neki, hogy én mondtam – könyörögtem, mert akkor minden tervemnek vége lett volna.

-Rendben – mosolyodott el. –Te legalább jó fiú vagy – kelt fel az asztaltól.

Én csak mosolyogtam, ha tudná, hogy mennyire „Jó fiú” vagyok.

-Na akkor én most megyek Sehun, és ha anyukád haza ér, akkor csak mond meg neki, hogy jöjjön át nyugodtan – ment ki a házból.

-Rendben. Szia – mosolyogtam, majd bezártam az ajtót.

Miután elment Luhan anyja, azon gondolkoztam, hogy most mit fog majd kezdeni Luhannal, ezek után.

Kitagadja?

Megöli?

Kidobja a házból?

Nem szól hozzá?

Mindegyik jó lenne, egyszerre csak lássam Luhant szenvedni, engem csak az éltet, ha valakit kínlódni látok. Az olyan jó.

Egésznap csak feküdtem az ágyban és semmit nem csináltam. Élveztem, hogy végre elértem valamit.

Több nap is csak evvel telt el, mikor az egyik haverom mondta, hogy látta az őzikét dolgozni, egy fagyizóban.

Másnap el is mentem oda.

Estefelé lehetett, ő éppen még takarította az asztalokat.

Beléptem.

-Szia Lulu – köszöntem neki. Hirtelen kapta oda a fejét, szerintem megismerte a hangom. Tuti, mert rémületet véltem felfedezni szemeiben.

-Nem kell félned – szorítottam a falhoz és a feje fölé emeltem kezeit.

-H…hagyj békén – nézte a földet, ami nekem nem tetszett, mert akkor nem engem bámult.

-Hogy mondod? –emeltem meg állánál fejét.

-HAGYJ MÁR BÉKÉN!! – ordította képembe, de én csak ajkaira tapadtam. Először csak rajta tartottam párnácskáin enyémet, majd lassan el is kezdtem mozgatni őket. Először nem csókolt vissza, de később szerintem feladta, és megéreztem szájmozgását.

Elhúzódtam tőle, és sejtelmesen elmosolyodtam.

-K..kérlek ne bánts – suttogta halkan, de végre a szemeimbe nézett.

Láttam a félelmet íriszeiben, ami nagyon tetszett, hogy parázik tőlem, ez volt a célom, hogy rettegjen.

-Most nem foglak megdugni, nyugi… most nem – mosolyogtam gonoszan.

Láttam, hogy megijedt, ezért elengedtem karját, és csakúgy kisétáltam a fagyizóból.

Szerintem rá jött arra, hogy az anyjának én mondtam, hogy egy kibaszott ribanc a fia, csak nem mert neki bármit is mondani. Mindig jó emberekkel kezdtem ki, mivel soha nem jelentettek fel, volt aki annyira beszart tőlem, hogy nem mert semmit se tenni, mert tudta, hogy akkor felkeresem és vége az életének. Luhan szerintem más eset volt, mert ő rajta láttam, hogy még ezek után is szerelmes belém. Amit úgy igazán leszartam nagy ívben. Én soha nem voltam szerelmes és nem is leszek, mert az csak nekem fájdalom, ha ő hagy ott. Bárkiről legyen szó. Ezt onnan tudom, hogy egyszer jártam egy csajjal és az óta nem vagyok hajlandó senkibe se bele szeretni, csak a fájdalom lenne úrrá rajtam.

Nem mondom, hogy buzi vagyok, de azt se, hogy heteró, szóval inkább biszexnek mondanám magam.

Különben miért csókolgatnám Luhant is.

Kint álltam egy pár méterre a fagyizótól, hogy Luhan ne vegyen észre.

Vártam, hogy végezzen már.

Teljesen meg akartam keseríteni az életét, hogy neki is olyan élete legyen, mint nekem, a szerelmi kapcsolatok terén, nagy fos.

Láttam, ahogy kijön az épületből és bezárja az ajtót, majd hazafelé indul.

Megfelelő távolságban elkezdtem követni, hogy nehogy meghalljon.

Őt nem akartam még annyira bántani, mint a többi ͵͵pácienseimet", sokkal törékenyebbnek tűnt. Most először csak jól meg akarom erőszakolni párszor, hadd tudja ki a főnök.

Így, hogy követtem, legalább megtudtam, hogy hol lakik, és máskor is majd eljöhetek hozzá.

Valamit kutatott a zsebébe és kiesett egy kulcs. Valószínűleg nem hallotta, hogy kipottyant, ezért ment tovább. Felkaptam a tárgyat és zsebre vágtam, majd követtem tovább.

20 perc séta után a házához is értünk. Nem volt otthon senki, lehet, hogy ez az ő háza lenne? De akkor miért az anyjával volt?

Ezt nem értem.

Elkezdett kutatni a zsebében, szerintem azt a kulcsot kereste, ami nálam volt.

-Hol az a szar? – kérdezte szipogva.

Ezek szerint sír.

Aaa Sehun, túl jó vagy. Már sír is.

-Ezt keresed? – szólaltam meg mögötte.

1.rész You're an animal!!

(Sziasztok^^ Meghoztam a HunHan első részét Luhan povval. A következő rész majd Sehun pov lesz. Ebben Luhan részletezi mi történt vele, amit Taonak is elmondott. Remélem tetszeni fog.
Ide és a facebookra is elfogadom a véleményeket és meg köszönöm. Jó olvasást ^^ )

Korhatár: +18 

Figyelmeztetés: Ronda beszéd

/Luhan pov./

Egy olyan napnak indult, mint a többi, boldogan keltem fel és mosolyogva száguldottam le a fölső szintről, anyukámhoz. Adtam az arcára egy „jó reggelt” puszit.

Mindent elmondtam neki, ezért azt is tudta, hogy a saját nememhez vonzódok.

Apa már régóta nem velünk élt, ami nem is baj.

-Fiam, ma átmegyünk az egyik barátnőmhöz, akinek van egy fia. Pár évvel fiatalabb nálad – mosolyodott el.

-Rendben – bólintottam.

Visszafutottam az emeletre, és elkezdtem öltözködni.

Felhúztam egy fekete, szaggatott csőnadrágot, meg egy színes trikót.

Mikor végeztem, bementem a fürdőszobába és megcsináltam a sminkem, meg a hajam.

-Gyere kicsim. Indulunk – kiabált fel anya.

-Jövök – futottam le, miközben zsebre vágtam a telóm.

Elindultunk a kocsinkkal. Az út körülbelül 20 perces volt.

Mikor oda értünk, a kedves hölgy (gondolom anya barátnője) már kint állt.

-Sziasztok – ölelte meg először anyát, majd engem is.

-Jó napot – hajoltam meg illedelmesen.

Betessékelt minket a házba.

-Fiam gyere le, mert megjöttek a vendégek! – kiabált fel.

Hallottam, ahogy csörtetett le a lépcsőn. Kíváncsi voltam rá, hogy néz ki.

Mikor leért, majd leesett az állam a helyéről. Hogy lehet valaki ennyire helyes? Nem értem.

Haja szökés árnyalatú, óriási barna szemek, arca egy picit sápadt volt, de az pont jól illett rózsaszín ajkaihoz. Tökéletes ez a fiú.

-Szia, Oh Sehun vagyok – mutatkozott be és egy picit erősebben szorította meg a kelleténél a kezem.

-Gyertek enni – mosolygott rám, ezek szerint Sehun anyja.

Leültünk az ebédlő asztalhoz és nem feltűnően, de elkezdtem nézni a velem szembe ülő fiút.

Nem evett sokat, de már is felállt az asztaltól.

-Kösz a kaját. Felmentem- indult el.

-Fiam! Vidd fel magaddal Luhant is – szólt még rá az anyja, mielőtt eltűnhetett volna.

-Jó – rám nézett, hogy kövessem.

Felkeltem a székből, illedelmesen megköszöntem az enni valót, majd Sehun után mentem.

Bementünk a szobájába, ami kifejezetten szép volt, viszont irtó kupis.

Nem szokott rendet rakni?

Leült a kanapéra, ami a szoba közepén állt, pont jól elhelyezve és mutatta, hogy foglaljak én is helyet.

Valamin mosolygott, de nem nagyon értettem. Egyszercsak ajkai enyémeken landoltak, amit gondolom nem véletlen csinált. Egy kis hezitálás után, visszacsókoltam.

Kis idő után elhúzódott tőlem és érzéstelen arccal nézett rám.

-Tudod, megadhatnád a számod – mosolyodott el végre.

Meglepődve néztem rá, de végül lediktáltam neki a telefonszámom.

-Fiam. Gyere megyünk!! – kiabált anya lentről.

Félénken megpusziltam Sehun arcát búcsúzásként.

-Szia.

Miután elmentünk Sehunéktól, nem tudtam másra gondolni, csak az ő csókjára. Annyira gyengéd volt.

Bent feküdtem már az ágyamba este, és még mindig ezen ábrándoztam.

Vártam már, hogy felhívjon. Nagyon.

Több nap is eltelt. Vártam, hogy a telefonom rezegjen, hogy ő hív. De az csak sötétséget mutatva, pihent a polcon.

Egyik este, mikor már nagyban aludtam, megcsörrent a telefonom. Rá néztem a képernyőjére hunyorogva a hirtelen jött fénytől, de csak egy ismeretlen szám volt rajta.

Felvettem.

-Szia Lulu – hallottam, meg Sehun hangját, amitől megdermedtem. Végre felhívott.

Nem alszik ilyenkor?

-Szia – köszöntem kedvesen. – Miért keresel ilyen későn? – kérdeztem álmos hangon.

Nem szerettem, ha felkeltenek, de neki még ezt is elnéztem.

-Hát… Eljönnél velem randizni? – hallottam hangján, hogy mosolyog.

Meglepődtem kérdésén, de megszerettem volna ismerni.

-Igen – válaszoltam egyszerűen.

-Akkor jó éjt Lulu – tette le.

Mosolyogva raktam le a telefont.

Nem bírtam aludni.

Hajnali 4 volt és én még mindig csak az ablakon néztem ki, már kezdett világosodni.

Valamikor reggel 6-kor elaludtam.

Magamhoz nem híven, délben keltem fel.

Pörögtem, mint egy búgó csiga, nagyon vártam már az estét.

Lementem ebédelni. Anya nem volt otthon, mert dolgozni ment.

Mikor megebédeltem, leültem a Tv elé, valami értelmetlen film ment benne, de nem igazán figyeltem rá, jobban foglalkoztatott, hogy mi lesz ma este.

Fél hat fele felkeltem a kanapéról. Felmentem a szobámba.

Felhúztam egy színes pólót, meg egy világoskék farmert. A fürdőben megigazítottam barna tincseim, és megcsináltam elhagyhatatlan sminkem.

Elindultam a parkba, pont nyolcra értem oda.

Szememmel keresgéltem, hogy hol lehet Sehun, de a látóterembe, csak sok fiú férkőzött bele, akik közeledtek felém.

Ijedten néztem körbe, de mielőtt bármit is kiabálhattam volna, hogy segítsenek, egy kéz fogta be számat.

Esélyem sem volt, ott vertek, ahol csak tudtak.

Nagy szenvedésemben, megpillantottam az egyik padon Sehunt ülni. Minket nézett.

Kérlelően néztem rá, hogy segítsen.

Mikor már úgy éreztem mindjárt meghalok, valaki felrántott a földről, de nem láttam ki, a sok ütéstől.

Megszólalni is nehezemre esett, nemhogy érzékelni a körülöttem történő dolgokat.

Valahova berángatott, de nem tudom hova.

Kezeim, valaki neki szorította a falnak. Nagy nehezen kinyitottam a szemeim. Sehun állt velem szembe.

Azt se volt időm felfogni, hogy fiú, vagy lány vagyok- e, már az ajkaimat marta.

Lerántotta magáról nadrágját, és erőszakosan levágott a földre, tövig nyomva számba a farkát.

Majdnem megfulladtam, de őt az se érdekelte. Hajamnál fogva ösztönzött arra, hogy mozgassam a fejem.

-Ajj, mozgasd már a fejed te ribanc! – morogta fölöttem, de azt is elég torzan hallottam, nagyon rosszul éreztem magam. Tudtam, hogy éppen most erőszakolnak meg, de nem volt erőm ellenkezni.

Egyre gyorsabban rángatta fejem hosszán. Egyszercsak megéreztem váladékát, ahogy a számba spricceli.

Szörnyű volt, nem akartam lenyelni.

-Nyeld le – rángatta a fejem, hogy csináljam már.

Megtettem, amit kért, mert reméltem, hogy utána békén hagy már, de istenem miért is reménykedtem.

Felrántott és a falnak nyomott szemből, semmi felkészítés nélkül hatolt belém.

Könnyeim kicsordultak, hogy lehet valaki ennyire érzéketlen, azt hittem ő is szeret engem, erre itt állok a falnak passzírozva és megerőszakol, akitől szerelmet vártam volna.

-TE ÁLLAT! – kiabáltam el magam.

Meg se várta, hogy megszokjam a szörnyű helyzetet, annyira mocskosnak éreztem magam. Azonnal gyors tempót diktált. Nagyon fájt, azt hittem gyengéd, de erre csak itt rángat, mint egy kurvát.

Pár perc múlva belém élvezett. Elengedte a csípőm, én meg a földre rogytam a fájdalomtól.

Magára rángatta a gatyáját, és miután egyet még belém is rúgott és leköpött, hogy még jobban megalázzon, ott hagyott.

9.rész Luhan's Flashback

(Sziasztok ^^ Meghoztam a XiuTao/ TaoMin utolsó részét. Ezen az oldalon lesz majd a HunHan fan ficiton. Ami azért hosszabb lesz mint ez, mert a történetet jobban húzzuk. Remélem tetszett ez a 9.rész. Erre a részre is megköszönöm a hozzá szólásokat ide és a facebookra is. Köszönöm, hogy olvastátok, remélem a HunHan is tetszeni fog ^^ )

Meglepődve néztem az ajtóban álló Luhanra.

-Dolgozik – válaszoltam tömören.

-Bejöhetek? – kérdezte félénken, amire én csak bólintottam és kijjebb tártam az ajtót, hogy beléphessen.

Levette a cipőjét majd rám nézett.

-Ne haragudj a tegnapiért. Nem tudom mi volt velem – hajtotta le a fejét.

Megértem a helyzetét, bár nekem az ilyen kalandjaim mindig csak egy éjszakásra sikeredtek.

-Semmi baj – mosolyogtam. – De miért jársz te Minseokhoz? Annyira rendben vagy tiszta tökéletes mindened.

-A lelkem nem – sóhajtott.

-Ha érdekel és van időd, akkor elmesélem az egészet – mosolygott halványan.

Betessékeltem és a kanapéra ülve vártam a történetet. Amit el is kezdett mesélni…

~Flashback~ (Luhan Pov.)

Egy olyan napnak indult, mint a többi boldogan keltem fel és mosolyogva száguldottam le a fölső szintről anyukámhoz. Adtam az arcára egy „jó reggelt” puszit.

Mindent elmondtam neki ezért azt is tudta, hogy a saját nememhez vonzódok.

Apa már régóta nem velünk él, ami nem is baj.

-Fiam, ma átmegyünk az egyik barátnőmhöz, akinek van egy fia. Pár évvel fiatalabb nálad – mosolyodott el.

-Rendben – bólintottam.

Visszafutottam az emeletre, és elkezdtem öltözködni.

Felhúztam egy fekete szaggatott csőnadrágot, meg egy színes trikót.

Mikor végeztem bementem a fürdő szobába és megcsináltam a sminkem meg a hajam.

-Gyere kicsim. Indulunk – kiabált fel anya.

-Jövök – futottam le, miközben zsebre vágtam a telóm.

Elindultunk a kocsinkkal. Az út körülbelül 20 perces volt.

Mikor oda értünk, a kedves hölgy (gondolom anya barátnője) már kint állt.

-Sziasztok – ölelte meg először anyát majd engem is.

-Jó napot – hajoltam meg illedelmesen.

Betessékelt minket a házba.

-Fiam gyere le, mert megjöttek a vendégek – kiabált fel.

Hallottam, ahogy csörtette a lépcsőn. Kíváncsi voltam rá, hogy néz ki.

Mikor leért majd leesett az állam a helyéről. Hogy lehet valaki ennyire helyes? Nem értem.

Haja szökés árnyalatú, óriási barna szemek arca egy picit sápadt volt, de az pont jól illett rózsaszín ajkaihoz. Tökéletes ez a fiú.

-Szia Oh Sehun vagyok – mutatkozott be és egy picit erősebben szorította meg a kelleténél a kezem.

-Gyertek enni – mosolygott rám ezek szerint Sehun anyja.

Leültünk az ebédlő asztalhoz és nem feltűnően de elkezdtem nézni a velem szembe ülő fiút.

Nem evett sokat, de már is fel állt az asztaltól.

-Kösz a kaját. Felmentem- indult el.

-Fiam! Vidd fel magaddal Luhant is – szolt még rá az anyja mielőtt eltűnhetett volna.

-Jó – rám nézett, hogy kövessem.

Felkeltem a székből, illedelmesen megköszöntem az enni valót, majd Sehun után mentem.

Bementünk a szobájába, ami kifejezetten szép volt, viszont irtó kupis.

Nem szokott rendet rakni?

Leült a kanapéra, ami a szoba közepén állt pont jól elhelyezve és mutatta, hogy foglaljak én is helyet.

Valamin mosolygott, de nem nagyon értettem, egyszer csak ajkai enyémeken landoltak, amit gondolom nem véletlen csinált. Egy kis hezitálás után visszacsókoltam.

Egy idő után elhúzódott tőlem és érzéstelen arccal nézett rám.

-Tudod megadhatnád a számod – mosolyodott el végre.

~Flashback End

Végig gondoltam amit mesélt.

-Én ismerem Sehunt – magyaráztam komolyan – Tudom milyen, de akkor most mi történt vele? Mert idáig csak annyit mondtál, hogy csókolóztál vele – magyaráztam, amit hallottam.

-Hát pár nappal rá mikor megismertem elhívott „randizni „ ,aminek az lett a vége, hogy a haverjai megvertek, ő meg mikor azt hittem, hogy meg akar menteni, elvitt egy kisebb utcába és megerőszakolt – láttam rajta, hogy az is fáj neki, ahogy meséli.

-Te szerelmes voltál bele? – kérdeztem, meg amit kiláttam a szemeiből.

-Voltam – válaszolt röviden.

-Na gyere főzzünk valamit Minseoknak mire haza ér – mosolyogtam Luhanra, szüksége volt egy kis szeretetre, ezért is értettem meg miért csókoltam meg az ÉN Mókusomat.

Elkezdett edény után kutatni, amihez lehajolt, így tökéletes kilátást nyújtott a fenékére, legszívesebben megmarkoltam volna, de nem tehettem, hiszen szeretem Xiumint és nem akarom elveszíteni.

Amit még Luhan is tudott főzni az egy kínai leves volt, és még finom is lett, szóval, elkezdünk teríteni.

Már este 6 volt mikor indultam haza. Nagyon hiányzott már Tao és vele szerettem, volna lenni. Az utam nem volt több 15 percnél. Bementem a házba és, meghallottam Luhan hangját.

Mit keres itt?

A csókja után nem akarok vele találkozni, hiszen tudta, hogy szeretem Tao-t és még is megtette.

Hallottam, hogy nyitódik az ajtó ezért kimentem Xiuminnak köszönni.

-Szia Mókuskám – öleltem magamhoz.

Mosolyogva öleltem vissza.

Jajj, olyan jó megint a karjaiban lenni.

-Szia te panda fiú – kuncogtam.

-Mit keres itt Luhan? – néztem fel rá.

-Át jött és elmesélt mindent, hogy miért ilyen, és szerintem téged is csak azért csókolt meg, mert szeretetre volt szüksége – simogattam Minseok arcát.

Olyan édes, ahogy mindig felnéz rám. Számomra tökéletesebb nem is lehetne.

-Rendben – mosolyogtam, majd megfogva Tao kezét és behúztam a konyhába. Az igazat megvallva kibaszottúl éhes voltam.

-Szia Minie – mosolygott rám Luhan mikor már az asztalnál ült – Ugye nem baj, ha itt eszek? – kérdezte félénken.

Hogy lehetne erre a fiúra haragudni? – kuncogtam magamba.

XiuTao / TaoMin End.

8.rész Boyfriend

( Sziasztok ^^ Hát egy pici váratlan fordulat lesz ebben a részben ami utána helyre is jön. Ebben már rendesen benne lesz az új szereplő (Luhan). És a XiuHan / LuMin rajongó most egy picit kiélvezheti a vágyait ;) Ide és a facebookra is szívesen elfogadom és megköszönöm a véleményeket ^^ )

Mi a szarnak mászik a nyakába?

Féltékeny lennék? Mind egy is. Illedelmesen meghajoltam és a kezemet a fiú/lány felé nyújtottam.

-Szia. Huang Zi Tao vagyok – a jellemző mű mosollyal vigyorogtam rá.

Örültem, hogy Tao nem bunkózott vele.

-Hol szeretnél beszélgetni? – néztem Luhanra.

-Nekem tökéletes a nappali – mosolygott kedvesen.

Adtam egy gyors puszit Tao szájára, majd bementem Luhannal a szobába.

Nem akartam zavarni őket. Miután megreggeliztem azt a finomságot, amit Minseok készítette nekem, felmentem és felöltöztem. Meg akartam lepni Xiumin.

Leültem Luhannal a kanapéra. Fél füllel hallottam, hogy Tao elment valahová.

De most Luhanra kellett figyelnem.

-Hogy vagy? Nem keresett az óta? – utaltam a személyre, aki megkeserítette az életét szegény Lulunak.

-Nem, nem jött az óta. De ki ez a fiú? – utalt Taora.

-Hát, hogy is mondjam… igazából csak annak indult, hogy segítek neki, mert neki is vannak gondjai, de most már egymásba szerettünk – mosolyodtam el.

-Fura ez a fiú… Nem értem mit szeretsz benne – hajolt hozzám közelebb. –Én nem tetszek neked?

Éreztem lélegzetét arcomnak csapódni. Egy picit megijedtem tőle.

Nem gondoltam, hogy Luhan tud ilyen is lenni.

Végül megéreztem ajkait enyémhez nyomódni. Kitágult pupillákkal meredtem a semmibe.

 Elmentem a virág boltba venni Minseok egy rózsát, utána meg egy boltba ahol beszerezhettem neki csokit.

Miután végeztem vissza mentem Xiumin házába.

De az, ami ott fogadott könnyeket csalt a szemembe.

Hallottam, ahogy nyitódik az ajtó. Megpillantottam Taot a nappali előtt és csak bámult minket.

Gyorsan eltoltam magamtól Luhant.

-Tao… Ez nem az, aminek látszik – keltem fel az kanapéról.

Csak néztem Minseokkot majd szemem a piruló Luhanra tévedt.

-Kérlek Luhan menj most el – fordultam hátra, és kitessékeltem a fiút.

Visszaléptem a ledöbbent Tao mellé.

-Tao… ő csókolt meg nem én őt – fogtam meg a kezét.

Nem akartam, hogy elhagyjon. Nagyon szeretem, és vele akarok élni.

-Értem. Semmi baj – húztam magamhoz.

Azt terveztem, hogy felteszek neki egy nagyon fontos kérdést, amit fogalmazgatok magamban azóta mióta elmentem a virágoshoz meg a boltba.

Előhúztam a hátam mögül a rózsát és mosolyogva oda nyújtottam neki.

-Minseok… Lennél a barátom?

 Ledermedve álltam ott és Tao csábító ajkait néztem, amik kimondták azt a rövidke mondatot.

Nagyot dobbant a szívem, ami mutatta mit kell válaszolnom rá.

-Igen – mosolyodtam el és egy szájra puszival jutalmaztam a panda fiút.

Nagyon boldog voltam, hogy igent mondott. Kimondhatatlanul. Végre megtaláltam az igazit.

-Hoztam csokit is - nyújtottam azt is oda.

-Juuuj köszönöm – vettem el mosolyogva.

-Tao. Holnap kell mennem, dolgozni – sóhajtottam fel.

-Miért? – vágtam cuki fejet.

-Mert ez kötelező, nem olyan, ha van, kedvem megyek, ha nincs nem – kuncogtam.

-Jójó – ültem le a kanapéra és az ölembe húztam Minseokkot.

-Mi a baja ennek a Luhan gyereknek, hogy hozzád jár. Nem láttam  rajta semmit, csak, hogy elég félénk – néztem a Mókuskám arcát, ahogy ette közben a csokit.

-Nem mondhatom el, de kérdezd meg tőle. Sajnos köt a titoktartás – simítottam meg Tao arcát.

Egész nap beszélgettem Xiuminnal, így jobban is megismertem. Olyan gyorsan szaladt el az este, hogy észre se vettem, hogy már a konyhában vagyunk és tanulok vele főzni.

Az arca és a ruhája is tiszta liszt volt, amin kuncogtam egyet.

-Most mi az? – néztem felháborodottan rá.

Hangosan felnevettem rajta.

-Mind egy. Gyere együnk te Tao pao – mosolyogtam majd leültem vele megenni, amit mesés segítségemmel (Taoval) készítettem.

Miután megkajáltunk felmentünk, és most EGYESÉVEL lezuhanyoztunk.

Mikor már mindketten kijöttünk a fürdőből, megragadtam Tao kezét és behúztam a szobámba.

-Velem alszol jó? – néztem rá nagy szemekkel.

Meglepődtem, hogy csak így kijelenti, de bele mentem.

-Rendben – feküdtünk be az ágyba és derekát átkarolva húztam magamhoz.

-Jó éjt Mókuskám – suttogtam a fülébe.

-Neked is – végre mosollyal az arcomon aludtam el.

Reggel újra az ébresztőmre keltem, de gyorsan lecsaptam, hogy Tao ne ébredjen fel.

Mivel késésben voltam gyorsan felöltöztem és már rohantam és a kocsihoz majd a rendelőbe.

Kopogásra keltem.

Lerohantam a lépcsőn és ajtót nyitottam az zaklatónak.

Luhan állt az ajtóban.

-Minie? Hol van?

7.rész Hi Hyung

( Meghoztam a 7.részt az új szereplővel ^^ megköszönöm a véleményeket ide és a facebookra is :) )

Nem tudtam, hogy Taonak az igazat mondjam-e. Hiszen kibaszottúl fáj a seggem, de az meg mesés érzés hogy rajta van a hátsó felemen a keze.

-Picit – hazudtam, de közben igazat is mondtam.

Mosolyogva húztam magamhoz újabb csókra.

-Holnap dolgozol? – kérdeztem mikor elváltunk egymás ajkaitól.

-Hát… Idejön majd egy fiú – mondtam neki őszintén.

Luhan azért ide jön hozzám, mert nem nagyon szeret idegen emberekkel beszélni és az utcára is nagyon ritkán teszi ki a lábát. Egy ember miatt, amit már sajnos nem árulhatok el ki az.

-Rendben.

Betántorogtam vele a szobájába, és leraktam az ágyára.

-Nem aludnál velem? – kérdeztem tőle félénken.

-De – vágtam rá azonnal és bebújtam mellé az ágyba.

Felkeltem, mert én csak egy törölközőben voltam, ahogy Tao is csak őt nem zavarta.

Lerántottam magamról, és egy száll semmiben ott kutakodtam a szekrényemben.

-Mmm.. hívogató a formás feneked mókuska – mondtam neki perverz mosollyal.

Ijedtemben magamra kaptam egy alsó gatyát, ami azonnal ott volt. Féltem, hogy újra megteszi, de akartam is.

Elpirulva csoszogtam vissza az ágyhoz majd bebújtam mellé hátat fordítva neki.

Bele haraptam alsó ajkaimba.

Ilyen közel van hozzám, muszáj hozzá érnem.

Lágyan bele markoltam fenekébe, hogy forduljon felém.

Szinte ugrottam egyet fekvő helyemben.

Vele szembe fordultam és a sötétben is láttam, hogy csillognak a szemei.

Mosolyogva néztem fel rá.

Megijedtem attól az érzéstől, amit akkor éreztem, kimentem a szobából, majd le a lépcsőn és ki a lenti teraszra, ami mellett egy szép medence volt.

Leültem egy nyugágyra és felhúzott lábakkal elkezdtem sírni.

Nagyon ritkán itattam az egereket, de az, amit akkor éreztem, ahogy rám mosolygott Minseok, ezt hozta ki belőlem. Valahogy úgy éreztem magam, mint a filmekben mikor a főszereplő megtalálja az igazit.

Csak én nem ismertem be magamnak ezt az érzést, hogy szeretem a Mókuskát.

Kirohant a szobából és még azt is hallottam, hogy lefut a lépcsőn.

Nem tudom mit csinálhattam rosszul, hiszen én csak szerelmesen néztem rá egy mosoly kíséretében.

Lassan felkeltem az ágyból és a terasz ajtómhoz sétáltam.

Pont le lehetett látni a medencére és a nyugágyakra, amelynek az egyikébe Tao ült.

És ha jól láttam sírt.

Miért sír?

-Miért nem tudok dönteni? - -kérdeztem magamtól hangosabban.

Hiszen a kételyeim között vergődtem. Nem tudtam, hogy szeressem- e Minseokot, vagy ne.

De hát amúgy is szeretem. Akkor csak nem tudom neki kimondani?

Egy darabig csak álltam és néztem, ahogy szép arcán végig folynak a könnycseppek, majd megszólaltam.

-Szeretlek – nem kiabáltam. Annyira volt hangos, hogy csak Tao hallhassa.

Nem tudtam hirtelen honnan jött a hang. Felnéztem Xiumin szobája felé, és meglátta, hogy kint áll és engem néz.

Ö mondta volna?

Nem válaszoltam neki. Felkeltem a nyugágyról és felmentem hozzá.

Berontottam a szobába és magamhoz húzva megcsókoltam.

Hirtelen tűnt el a teraszról, és mire észbe kaphattam már őt csókoltam.

Annyira gyengéd volt velem.

Éreztem, hogy könnyes még arca, de ezek szerint megvigasztaltam avval az egy szóval, ami csak az igazat mutatta, hogy tényleg szerelmes vagyok belé.

Lassan lefektetett az ágyra és mellém huppant.

-Aludjunk jó? – mosolyogtam rá, ahogy egyre jobban magamhoz húztam törékeny testét.

Karjaiba bújtam, és azonnal el is aludtam.

Reggel csörgött az órám 7-kor. Azonnal felkeltem és lenyomtam, hogy Tao ne keljen fel.

Reggel Miseok ébresztőjére keltem.

-Mi a faszomnak kell ilyen hangosan szólnia? – mondtam szinte morogva, közben a fejemre húztam a paplant.

-Ne haragudj. Aludj csak tovább – mosolyogtam.

Felhúztam magamra egy inget meg egy cső nadrágot, aztán bementem a fürdőbe, hogy elviselhető, frizurát és sminket varázsoljak magamnak.

Mikor végeztem, lementem a konyhába Taonak reggelit csinálni meg kávét.

Mire végeztem a dolgommal, már hallottam is, hogy kopog Luhan az ajtón.

Oda rohantam és mosolyogva nyitottam neki ajtót.

Hallottam, hogy mögöttem Tao is lejön a lépcsőn. Gondolom kíváncsi volt az őzikére.

-Szia Hyung– ugrott a nyakamba ahogy mindig is szokta.

Láttam, hogy Tao rosszallóan néz.

6.rész Doesn't Hurt?

(Sziasztok!! Meghoztam a 6.részt remélem tetszeni fog. Ide és a facebookra is megköszönöm a véleményeket mert az mindig segít az írásban ^^)

Korhatár: +18 

Felemelt és bevitt a fürdő szobába, amin nagyon meglepődtem. Amikor beértünk lerakott és arcomat nézte vagy nem is tudom, lehet, hogy a szemem.

-Mi az? – kérdeztem pirult orcával.

Elmosolyodtam zavarodottságán.

-Édes vagy – kezdtem el lehúzni róla a pólót miközben tekintetemet nem emeltem le szemeiről.

Nem akartam, hogy Tao velem fürödjön, hiszen annak megint az lett volna a vége, amit a farka akart.

-Tao nem – mondtam határozottan majd kifelé toltam.

Meglepődtem határozottságán, de kimentem.

Mikor már egyedül voltam a fürdőben lehúztam magamról nadrágom, majd az alsó gatyám.

Igazából nem az zavart, hogy meztelenül meglát, hiszen mindkettőnknek ugyan olyan nemi szerve van és soha nem voltam zavarban senki előtt, de Tao mégis valami miatt más volt.

Beálltam a zuhany alá majd hátra billentve fejem élveztem, ahogy a vízcseppek végig folynak a testemen.

Vártam egy picit, de tényleg nagyon picit, hogy halljam, hogy elkezd fürdeni. Mikor füleimmel észleltem a várva várt vízcsobogást, mosolyogva léptem be. Nagyon halk voltam, hogy ne észlelhessen belőle semmit, hogy egy léktérben vagyunk.

Mikor én is csendesen levetkőztem halkan kinyitottam a kabin ajtaját és kezeimet derekára csúsztattam.

Amikor két kéz fonódott a csípőmre szinte felsikítottam.

-Nyugi van cica. Itt a gazdid – haraptam fülcimpájába.

Annyira édes, hogy az már fáj. Végre ki tudtam élni a vágyaimat, hogy én lehetek a dominánsabb fél.

Kirázott a hideg, ahogy a puha bőrömbe harapott.

-T… Tao… Menj..Ki – suttogtam, mert, annyira nem szerettem volna, hogy megtegye.

Féltem, hogy, hogy fog bánik velem. Nem ismertem még annyira, hogy rábízzam a testem. Pedig lehet, hogy vigyázna rá.

Nem hallgattam Minseokra.

-Sss. Xiumin – suttogtam a fülébe.

Meglepődve fordultam hátra. Nem tudtam miért hívott így. Vagy, hogy honnan szedte ezt a nevet.

-Mi? – néztem rá, nagy szemekkel.

-Mostantól ez a beceneved – mosolyodtam el és közben lágyan elkezdtem csókolni.

Kezemet selymes arcára vezettem, és elkezdtem simogatni.

Nem gondoltam volna, hogy ilyen gyengéden fog velem bánni. Halkan bele sóhajtottam szájcsatánkba.

Mosolyogva váltam el tőle.

Lassan neki löktem a kabin falának és a nyakát kezdtem el puszilgatni, közben oldalát kényeztettem.

Azt szerettem volna, hogy az első szeretkezése legyen a legjobb.

Hideg volt az üvegfal ezért egy sóhaj hagyta el a számat. Kezeimet nyaka köré fontam és próbáltam élvezni, amit csinál velem, mint ha nem ment volna.

-Tao – sóhajtottam a nevét.

Mosolyogva folytattam a nyaka kényeztetését, amit úgy éreztem, hogy élvezett.

Oldalán végig simítva lefelé ragadtam meg férfiasságát.

Felsikkantva néztem le kezére, ami farkamat markolta.

Egyre gyorsabban vettem a levegőt, annyira fel voltam hevülve.

Most már kimondom.

-Akarlak Tao – suttogtam ajkaira.

Felvont szemöldökkel néztem rá.

-Igen? – mosolyodtam el.

-Ahogy akarod – húztam magamhoz közelebb és farkamat belé vezettem felkészítés nélkül, de vártam, hogy megszokja, hiszen nem akartam neki akkora fájdalmat.

Bent rekedt a levegőm, mikor megéreztem magamban teljes hosszát.

-A…AAAhh – kiabáltam el magam, az élvezet és a fájdalom egyvelegétől.

Mikor hangosan felnyögött, elkezdtem benne lassan mozogni. Nagyon meleg volt belülről szinte már forrt.

Nagyon élveztem benne a melegséget és a szorítást, mert valahogy nem tudott ellazulni, de nekem pont ez tetszett, és kellett.

-Mókus…Kám – nyögtem a fülébe, ahogy gyorsítottam a tempón.

Nagyon élveztem, ahogy bánik velem. Nem volt erőszakos, de túl gyengéd sem. Nagyon tetszett, amit velem művelt.

-G..gyors…abban – nyögtem a következő fokozatért.

Hallgatva rá mivel alapból is be voltam indulva elkezdtem begyorsítani. Erősen fogtam a derekát és abban a tempóban, ahogy löktem, úgy is mozgattam a csípőjét helyette.

Azt éreztem, hogy menten össze esek, ha Tao nem tartja a derekam.

-N…nagyhon jóó – kapaszkodtam kezeibe és éreztem, hogy nemsokára elmegyek.

Egy nagy nyögéssel élveztem a hasfalamra.

Amikor Xiumin elment abban a pillanatban követtem én is és belé élveztem.

Éreztem, ahogy nedve szétárad bennem, ami még egy utolsó nyögést csalt ki belőlem.

Kicsúsztam belőle és magammal szembe fordítva hosszan megcsókoltam.

Gyönyörű volt a kipirult arca a piros szája, amit valószínűleg harapdált, és szemei, amik csillogtak az élvezettől.

Miután Taoval elváltunk egymástól kiszálltam a kabinból és egy törülközőt magamra tekertem, meg egyet Taonak adtam.

Oda léptem hozzá mikor már rajtam is rajtam volt az anyag.

-Nem fáj? – simítottam végig gyengéden fenekén.

5.rész Drunk

( Meghoztam az 5.részt, sajnos nem tudtam tegnap felrakni mert nem értem rá :( De most hoztam :))
Ide és a facebookra is szívesen elfogadom a véleményeket ^^ )

Korhatár: +16 

Meglepődtem kérésén. De mi bajom lehetne belőle. Csak neki tennék vele jót.

Lassan kinyitottam az ajtót.

-Gyere be – sóhajtottam.

Meglepődtem, hogy beengedett, de még annyira nem voltam berúgva, hogy ne tudjam kontrollálni a testem.

Elfeküdtem az ágyán és vártam rá.

-Gyere Mókuska. Mutasd, meg mit tudsz – vigyorogtam rá perverzen.

Egy picit féltem a dologtól, pedig már csináltam.

Lassan oda sétáltam, és minél erotikusabban rámásztam Taora aki elégedetten mosolygott.

Megfogtam törékeny derekát majd szép ajkai után nyúltam és hosszan megcsókoltam.

Miután abba hagytuk a csókolózást lejjebb csúsztam és kigomboltam a gatyáját. Felbátorodva húztam le nadrágját alsójával együtt.

Tátott szájjal vettem szemügyre hosszát. Uram. Isten.

Elmosolyodtam reakcióján.

-Aranyos vagy – keltem fel annyira, hogy megsimogassam az arcát, majd vissza dőltem a párnák közé és vártam a kényeztetést, amit nekem fog nyújtani.

Elmosolyodtam jelzőjén, majd egy picit gondolkodni kezdtem. Nekem ez befog férni a számba?

Huh Minseok. Készülj fel.

Nagyra nyitottam a szám és bevettem egész hosszát.

Levegő vissza tartva néztem le Minseokra. Mikor megmozdította fejét farkamon hangosan felnyögtem.

-M…Minseok – suttogtam a nevét.

Felnéztem rá nevem hallatán.

-Igen? – csúsztam fel hozzá és szép szemeibe néztem.

-Csak azt akartam mondani, hogy ne hagyd abba. De most már mind egy – nevettem és egy apró puszit adtam szépen ívelt ajkaira.

-Akkor bocsi – másztam vissza férfiasságához pirultan.

Újra számba vettem és gyors tempót kezdtem el azonnal diktálni. Sóhajai egyre nőttek.

Azt hittem, mikor újra ajkai közé vett, hogy menten elmegyek.

-M..MINSEOK – kiabáltam a nevét miközben nedvemet szájpadlására spricceltem.

Számba élvezet. Gondolkodtam.

Nyeljem le? Ne?

Számba tartva váladékát csúsztam fel hozzá.

Olyan édes volt ilyen felfújt pofa zacsival.

-Nyeld le – pusziltam meg arcát.

Kérését teljesítve nyeltem egy nagyot.

-A fürdő a folyosó végén van – keltem fel az ágyról, hogy ne lássa, hogy mennyire élveztem, hogy én elégíthettem ki.

-Rendben – keltem fel.

Elindultam amerre a Mókuska mondta. Legszívesebben vele fürödtem volna, de nem akarok telhetetlen lenni.

Még ő elment fürdeni, én addig a szobámba összepakoltam az ágyat. Becsuktam az ajtóm, mert egy kicsi magányra volt szükségem.

Mikor végeztem a mosakodással, nem bírtam ellen állni a piának. Halkan leosontam a konyhába és megkerestem azt a szekrényt, amiben a piák voltak.

Egy 30 perc múlva kijöttem a szobából. Gondolom Tao még a fürdőben volt, de lent valaki matatott.

Hallottam.

Lassan lementem a lépcsőn, és ami először a kezembe akadt, egy váza avval mentem a konyhába.

Nem szűrődött ki semmilyen fény onnan, ezért is gondoltam, hogy betörő van ott bent.

Lassan benyitottam, de ami fogadott arra nem számítottam.

Tao a földön ült és piált.

Lassan közelebb sétáltam hozzá a sötétben, közben leraktam a pultra a vázát.

Hallottam, ahogy jön le a lépcsőn Minseok, fejemet az ajtó felé fordítottam. Éreztem, hogy megtette az alkoholt a várt hatást. Amit mindig is szerettem abban a pillanatban bár másnap már nem volt olyan jó érzés.

Megláttam alakját az ajtóban, majd elkezdett közeledni. Mikor ott volt a lábam mellett elkaptam a karját és ölembe rántva élveztem közelségét.

Meglepődtem, mert hirtelen ért tette.

-Tao – mondtam halkan, hogy jobban figyeljen rám – Be vagy rúgva.

-És? Annál jobban fogod élvezni – nyaltam végig nyakán.

-De…így nem kéne – próbáltam magamtól eltolni, de erősebbnek bizonyult.

-Most inkább maradj kusban – raktam rá kezemet szájára, hogy hallgasson el végre.

Újra puha nyakát nyaltam meg, olyan finom volt.

-Ízletesebb vagy mint ez a vodka – mosolyogtam perverzen rá.

Most már kifejezetten féltem Taotól. Sóhajtottam egyet, mert úgy éreztem nincs esélyem menekülni.

Kezemet fenekére vezettem és erősen bele markoltam.

-Tao.. Kérlek, engedj el – könyörögtem.

De mikor bele markolt fenekembe egy hangos nyögés hagyta el számat.

-F… Fürdeni akarok menni – mondtam akadozva.

-Akkor én is megyek veled – keltem fel vele a földről és felmentem a felső szintre, majd be a fürdőbe.

Leraktam a földre és onnan nézett fel rám szép szemeivel.

Az volt a célom, hogy a fürdőben megdugom keményen, hogy másnap ne tudjon járni.